1.fejezet

   Nagy volt a nyüzsgés a szobába ahova vitt az Alice nevü lány. Azt hittem,hogy meghaltam,de nem. Valaki benyitott az ajton és megkérdezte a Carlisle nevü férfitöl,aki egy orvos volt. -Carlisle! Hogy van?-kérdezte egy bársonyos hang.-Igen jólvan! Nyugodj meg Esme! Inkább hivd be Alicet!

Pár percen belül meletem állt az Alice nevü lány. 

-Carlisle 30 másodperc és felébred!

Mikor kinyitottam a szemem sok fehér börülány állt körülöttem. A fejem nagyon sajgott és a bordám  is fájt. Az Alice nevü lány(mert ö állt mellettem)rámmosolygott és beszélt hozzám.

-Szia!Alice vagyok.Én mentetelek meg, az erdöbe voltál és úgy találtam rád.-a lány gyönyörü volt, és aranybarna szemei kérdön néztek rám, fehér böre visszaverte a lámpa fényét.Az összes testvére ilyen volt.

-Öhm.. engem Alexnek hivnak. Miért fáj ennyire a fejem és a bordáim környéke? -Tudod azért mert beverted a fejed egy köbe, és a bordád pedig megrepedt. De mostmár biztonságba vagy. Szoljunk valakinek? Szüleidnek vagy valaki másnak?

-Nem lehet a szüleim nem élnek, egyedül laktam idáig.

-Hány éves vagy?

-Tizenhat. És itt táboroztam Forksban az erdöben a barátaimmal. A barátaim tették ezt velem. -éreztem ahogy az arcomat megnedvesitik a könnyeim. Az esme nevü nö ott termett melletem és áltölelt.

-Semmi baj kicsim, nyugodj meg.- a nö nagyon kedves volt és énis átöleltem mert jóleset, hogy törödnek velem.

-Nem feküdhetnék le valahova? Vagy ha baj akkor elmegyek.

-Dehogy nem baj, Alice légyszives vigyél be Alexnek valami ruhát, és egy kis reggelit.

Reggelit, ennyit lettem volna eszéletlenül? Ez szörnyü. Mellém lépet egy erös fiu. Rám mosolygot és fölkapott óvatosan de kicsit hirtelen, egy kicsit belesajdult a bordám de inkább arra figyeltem,hogy milyne gyorsan odaértünk egy zöld elegánsul berendezett szobába. A nagydarab srác letett az ágyra és rám kacsintott.

-Hé! -szoltam utána.-Mi a neved?

-Emmett vagyok !Örülök, hogy itt vagy Alex.-kiment a szobából de csak egy elmosodó árnyat láttam. Fölültem és odaléptem a tükör elé. Szörnyen néztem ki. a szobából nyilt egy fürdöszoba is, láttam, hogy kivan készitve egy krémszinü türölközö. Levetettem magamról az elrogyolodott ruhám és beleültem a jó forró vizbe. Kétszer is megmostam a hajam, és háromszor átmostam a testem is. Mikor végeztem kiléptem a fürdö szönyegre, megtöröltem magam. A testem köré tekertem a türülközöt, de bordáim ellenkeztek, igy kicsit lazitani kellett a körbefonáson. Kinyitottam az apró fürdöszoba szekrény és kivettem egy fésüt, megfésülködtem és fogatmostam. Kimentem vissza a szobába, és kinyitottam a gartrobot.

Kivettem egy piros polot és egy farmer nadrágot. Kivolt készitve egy mamusz is, szóval felvettem. Mikor mentem volna ki a szobából, akkor vettem észre, hogy egy tálcán volt étel és pár gyógyszer egy pohár vizzel.

Megettem a müzlit és bevettem a fájdalom csillapitot. Aztán erötvettem magamon, és kiléptem a szobából. Lementem a lépcsön és ott volt az egész család. Volt ott egy barnabörü fiú, teljesen megbabonázott ahogy rámnézett a sötét szemeivel.Egy kislány ült az ölébe és nagyokat kacagott.

-Szia Alex! Jobban vagy?-Esmét nem ismertem túl sok órája, de elragadó volt.

-Öhm.. igen! Köszönöm Esme.Kérdezhetek valamit?

-Igen, de elöbb én. Nincs kedved itt lakni nállunk?-nem tudtam mit mondjak de az igen felé hajlongtam, ezért arra nyilt a szám.

-Hát aha senkinek nioncs ellen vetése, akkor igen.

-Dehogy, mindenki örül neki. Srácok!-szólt oda nekik.

-Mutakozatok be Alexnek.

Egy magas szőke hajú kezdte.-Szia Rosalie Cullen vagyok.-ledübetem

-Várjunk csak. Az nem lehet, az én vezeték nevem a Cullen.

-Ez nagyszerű, legalább nemkell bajlodnunk a névátirással.

Aztán egy magas vékony fiú mutatkozott be:-Az én nevem Edward és ő itt az én feleségem Bella, és a lányunk Renesmee.-a lányunk szónál meglepödtem mert olyan fiatalok.

-Én Alice vagyok és ö pedig a férjem.

-Nemkell másnak bemutatkozni mert tudja már a neveteket.-Mondta Edward. Honann tudja ott sem volt.

-És téged, hogy hivnak?-Kérdeztem a izmos barna fiut.

-Hááát... engem Jacob Black-nek. Én vagyok a család barátja.

-Értem. Engem Alexnek hivnak.

-Most, hogy hozzánk tartozol elkell mondanom neked valamit. Gyere velem Alex egy percre.-Esmee magával huzott egy szobába.

Mikor végzett a mondani valójával, tátva maradt a szám. Vámpírok, nem hittem el, hogy azok. Nem az, hogy félek, inkább izgatott lettem. Megértettem,hogy mért tudta Edward a gondolataimat, és, hogy mért karamelles a szemük. -Esme, köszönöm, hogy elmondtad. 

A nyakába borultam és együtt nevettünk. Ki léptem a szobából és minden szem rám szegezödött. A magas, izmos fiu eltünt, csalódott lettem. 

-Szóval te is tudod.-a hosszú szőke hajú lány úgy nézett rám, hogy majdnem megölt a szemével.

-Alex! a Renesmee nevü kislány rángatta a polom.-Eljössz velünk

Jacobhoz?

-Persze, de persze csak ha szabad.

-Igen, persze jöhetsz.-Edward kinyitotta az ajtót invitálva az indulásra.

Egy garázshoz mentünk amely hatalmas volt, és persze tele volt luxszus autoval. Óvatosan kellet beszálnom a volvo terepjároba, mert borzasztóan hasogatott a bordám.Mielött indultunk volna észrevettem, hogy Jacob nincs az autóba.

-Jacob nem jön?

-Ja, hát ö máshogy jut el La Pushra.

Egy ideig mentünk de aztán egyszer csak megálltunk és kiszállt Rensemee.

-Itt ki kell szállnunk!-mondta a Bella nevü lány.

Kiszáltunk és ott várt minket egy piros kis rabbit, Jacob pedig mellette állt.

-Nagyon vigyázz a lányokra.-Edward szigorúan nézett Jacobra, de megbizott benne. Biztos elpirutam, mert bele gondoltam, hogy JAcobbal leszek együtt. Boldogan néztem ahogy elhajt a volvo és kicsi Renemee szomorúan integet.

-Beszállsz?- kérdezte Jacob és kinyitotta nekem az ajtót.

-Ja igen, köszi. Rensemee hátulra szállt be egy gyerek ülésbe.

-Emily nagyon fog neked örülni. Mondta Jacob.

Oldal: Történetem
Breaking d a w n!!! - © 2008 - 2024 - akiszeretiatwilightot.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat